 MAGYARORSZÁGI
JOGSZABÁLYOK, LEHETŐSÉGEK ÉS KORLÁTOK
Az offshore cégek magyarországi működése és használata
során néhány fontos jogszabályi korláttal kell szembesülni.
Ezek a következők:
- A devizáról szóló törvény 2001. június 15-én
életbe lépett módosítása szerint nem szükséges
devizahatósági bejelentés a külföldi cégalapítás
ill. a cég nevében nyitott külföldi bankszámlanyitás
esetén.
- A társasági adótörvény szerint a kapcsolt
vállalkozások (ahol a tulajdonosi illetve vezetői
kör részben illetve egészben megegyezik) egymás
közötti szerződéseit piaci áron kell megkötniük,
ellenkező esetben az adóhivatali ellenőrzés során
az APEH jogosult a szerződéses ár helyébe a piaci
árat behelyettesíteni, annak minden adóvonzatával
együtt. Abban az esetben, ha az offshore cég
tulajdonosa saját hazai cégével szerződik, erre
a mozzanatra mindenképpen nagy figyelmet kell
szentelni.
- A társasági adótörvény 1992. óta szabályozza
törvényi szinten a külföldön bejegyzett vállalkozások
magyarországi adókötelezettségét és adózását.
E törvény szerint, ha a kettős adózást elkerülő
egyezménnyel nem rendelkező külföldi cégnek Magyarországon
telephelye van (nagyon leegyszerűsítve telephely
az, amivel a cég részben vagy egészben vállalkozási
tevékenységet folytat), akkor az ezen telephelynek
betudható bevételek és költségek különbözete
után általános kulcsú (jelenleg 16%) társasági
adót köteles fizetni. Súlyosbítja a helyzetet
az, hogy ez a cég veszteséget nem mutathat ki,
a költségek 12%-a minimum adóalap.
- A külföldön bejegyzett cégeknek fizetett nem-pénzintézeti
kamat, előadói, művészeti tevékenység, jogdíj
illetve hasonló jog átruházásáért, hasznosításáért
kapott ellenérték (royalty) 2004. január 1-jét
követően mentes a forrásadó alól, vagyis a kifizetőnek
nincs semmilyen adólevonási kötelezettsége.
A külföldi illetőségű tulajdonasnak fizetett osztalék mentes az osztalékadótól 2006. január 1-jét követően.
- Amennyiben belföldi adóalany az úgynevezett
ellenőrzött külföldi társaságban részesedéssel
rendelkezik, akkor attól függetlenül, hogy a
Pénzügyminisztérium által kibocsátott listán
szerepelő országban bejegyzett cégek nyereségét
felosztják-e a tulajdonosok avagy nem, a tulajdonosoknak
a cég nyereségét az adóalapjukhoz mindenképpen
hozzá kell adniuk. A személyi-jövedelemdó törvény
a magánszemély tulajdonosokra azonban jelenleg
nem ír elő ilyen kötelezettséget.
|
A fentiekből egyértelművé válik, hogy a külföldi cégalapításnak
korántsem a cég alapítása vagy a külföldi működtetése a
legnehezebb része, hanem az adókötelezettség legális teljesítése
és az ezzel kapcsolatos adótervezés.
Amennyiben offshore cég alapításába kíván valaki belekezdeni,
feltétlenül kérje ki szakértő és külföldi adózáshoz is
értő adótanácsadó véleményét. Az adótervezésre és annak
fontosságára csak egy példát hoznék fel: A nagy nemzetközi
konszernek nem egyszerű nyereségadó-csökkentést végeznek
nemzetközi adótervezésük eredményeképpen, hanem a kettős
adózást elkerülő egyezmények általános adójogszabályoknál
kedvezőbb lehetőségeit használják ki, természetesen teljesen
legálisan. Számos német cég oroszországi vegyesvállalatát
ciprusi cégen keresztül hozta létre, kihasználva azt, hogy
Oroszországban a Cipruson bejegyzett cégeknek kifizetett
osztalék forrásadója kisebb, mint a közvetlen Németországba
történő kifizetés esetén.
Természetesen a fentiekre is javasolt minden esetben az
előzőekben említett szakszerű tanácsadás igénybevétele.
|
Magyarországi
jogszabályok
[